TOP 5 WEDNESDAY #13 - NEMSZERETEM KÖNYVEK
Az eheti Top 5 Szerda témája sem volt számomra egyszerű, csakúgy, mint az előző, ez a kettő nagyon negatív, hiszen mindig olyan könyvekről kell írni, amiket annyira nem szerettünk:
January 24th: Books You Disliked but Love to Discuss
/ Nemszeretem könyvek, amelyekről szeretsz beszélni
– Some books we disliked or they were just okay, but they still have a lot of discussion points to sink your teeth into. / Néhány könyv nem igazán nyeri el a tetszésünket, mégis szeretünk róluk beszélni és sok kérdést is felvetnek.
– Some books we disliked or they were just okay, but they still have a lot of discussion points to sink your teeth into. / Néhány könyv nem igazán nyeri el a tetszésünket, mégis szeretünk róluk beszélni és sok kérdést is felvetnek.
Kihagyni
nem fogom, így kihívás elfogadva! ;)
Nálam
ritkán vannak olyan regények, amiket tényleg nagyon nem szeretek, mert valahogy
mindig találok mindenben valami pozitívumot, és ez a lentebb felsoroltak között
sem lesz másképp, mégis néhány ponton ezek tudtak a legjobban kiborítani.
Karina
Halle Túl közel hozzád című alkotása az első, amit kicsiny hazánk megismerhet
az írónőtől. Én már nagyon kíváncsi voltam erre, nagyon is vártam, de aztán
mikor elkezdtem olvasni, valahogy mégsem jött be. A fülszöveg alapján jónak
ígérkezett, a karakterek teljesen rendben voltak, de számomra rettentően unalmasra sikeredett.
#4
Jenny Han: A nyár, amikor megszépültem
Jaj,
istenem…
Az
egyik legbugyutább könyv, amit valaha olvastam. Nem a cselekménnyel volt a baj,
mert az még hagyján, el is ment, Conrad és Cam karaktere is kifejezetten jó
lett, a legnagyobb problémát számomra Belly okozta. Valahogy sosem sikerült
igazán megkedvelnem az ő karakterét.
#3
S. C. Stephens: Esztelen
A
másik „jajistenem”.
Teljesen
ismeretlenül kezdtem bele a történetbe, a fülszövegét sem olvastam el, így
abszolút nem voltam tisztában azzal, hogy miről is fog szólni. És itt is a női
főszereplő verte ki a biztosítékot. Úgy látszik, hogy ez a bejegyzés eköré fog
épülni. :D
Kierat
egyáltalán nem tudtam megérteni az első kötetben, a trilógiából csak az
Esztelent nem szerettem, szerencsére a következő két részben már jelentős
jellemfejlődésen megy keresztül. Az első rész tényleg olyan esztelen volt,
legalább a címe találó volt.
Számomra
a tavalyi év legnagyobb csalódása. :(
Sosem
hittem volna, hogy fogok ilyet mondani egy könyvre. Annyira vártam a Fallen
Crest Hight, mindig csalódott voltam, mikor elcsúsztatták a megjelenését, és
rettentően örültem, amikor végre megvásárolhattam és elkezdhettem.
Bár
ne tettem volna.
Azt
hittem, hogy ha már ennyit kell várni rá, akkor az a várakozás meg is éri, de
ez nem így történt. A fordítás nekem
néhol olyan fura volt, olyan érthetetlen összevisszaság volt az egész, a
karaktereket meg inkább nem is említem. Főleg nem Samanthát… Borzalmas volt.
Egyetlen
pozitívuma volt a könyvnek, mégpedig az, hogy gyorsan lehetett vele haladni,
nagyon olvasmányos volt. És ennyi.
#1
Anna Todd: Miután
Mindennek
a teteje…
Sose
értettem, hogy miért van annyira lepontozva ez a sorozat és, hogy miért utálja
annyira mindenki.
Miután
elolvastam, megértettem mindent, és csatlakoztam hozzájuk.
Hát,
itt egy-két karakteren kívül szerintem mindenkit be kellene zárni egy
gumiszobába. De főleg Tessát, ha csak egyvalakit lehet kiemelni. Nála rosszabb
női karakterre amióta olvasok nem találkoztam. Nem érdemes rá időt pazarolni.
Egy
részt olvastam, köszönöm, elég volt. :D Nem tudom, mi történik a többiben, de
nem is akarom.
Vannak olyan könyvek, amik nem tetszettek nektek, mégis képesek vagytok sokat beszélni róluk? Esetleg az a regény már szerepel az én listámon is? Kommentbe jöhetnek a ti véleményeitek is. :)
Folytatás jövőhéten. Téma: Rejtett kincsek kedvenc műfajokban.
/Képek forrása: bookhoarderproblems, eden.hammond/
Megjegyzések
Megjegyzés küldése