BEST FRIENDS OR MORE? SAMANTHA YOUNG – JAMAICA LANE ★ ÉRTÉKELÉS ★

 

 

KÖNYVPROFIL

Eredeti cím: Before Jamaica Lane

Eredeti megjelenésének éve: 2014

Eredeti kiadója: Penguin

Elit start: 2017.12.08.

Országos megjelenés: 2017.12.08.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.

Sorozat: Dublin Street

A sorozat kötetei:

On Dublin Street – Dublin Street

Until Fountain Bridge (1,6) – A Jamaica Lane magyar kiadásában ez is megjelent.

Down London Road – London Road

Before Jamaica Lane – Jamaica Lane

/+7: Castle Hill; Fall From India Place; Echoes of Scotland Street; Valentine; Moonlight on Nightingale Way; One King’s Way; Stars Over Castle Hill/

Oldalszám: 504

Pötty: Arany pöttyös könyvek

Címkék: romantikus; szerelem; erotikus; humoros

Fordító: Molnár Edit

Fülszöveg:

A ​nagysikerű Dublin Street és London Road folytatása.

Barátkozó természete ellenére Olivia fájdalmasan bátortalan az ellenkező nemmel, még megszólítani sem meri a srácokat, akik bejönnek neki. De amikor Edinburghba költözik, új életet kezdhet, és miután belezúg egy szexi egyetemistába, úgy dönt, ideje legyűrnie a félelmeit és megszerezni, amire vágyik.

Nate Sawyer igazi nagypályás, aki senki mellett nem hajlandó lehorgonyozni, a legjobb barátaihoz azonban a végletekig hűséges. Így amikor Olivia hozzá fordul a párkapcsolati nyűgjeivel, felajánlja, hogy bevezeti a lányt a flörtölés rejtelmeibe, és segít Oliviának, hogy szexuálisan is magabiztosabb legyen.

A csábítás trükkjeit bemutató baráti tanfolyam hamarosan elsöprően szenvedélyes románccá alakul. Nate múltja és elköteleződésre való alkalmatlansága azonban tönkreteszi a kapcsolatot, és Olivia egyedül marad. Nate azonban hamarosan rájön, hogy élete legnagyobb hibáját követte el, és emberfeletti erőfeszítéssel kell visszaédesgetnie a lányt, különben örökre elveszíti…

 

Ha Samantha Young Jamaica Lane című regénye belefért volna a 2017-es évben, akkor garantáltan az év legjobb könyvei között lett volna, és a top 3-ba is simán bekerült volna. 

Igen, ennyire jó volt.

Ebben az évben ez volt a második olvasmányom. Nem tudom mit hoz még 2018, de abban biztos vagyok, hogy év végén is, amikor majd kiválasztom a legeslegjobb könyveket, biztosan előkelő helyen fog szerepelni.

Igen, zseniális volt.

Megkockáztatom, hogy az itthon eddig megjelent három könyv közül ez a legkiemelkedőbb, ez a legjobb. És ezt még lehetne és tudnám is fokozni, de erre majd egy kicsit később sor is kerül. ;)

Miután elolvastam a Dublin Street második részét, a London Roadot, nem hittem, hogy a sorozat bármelyik másik kötete felül tudná múlni azt az élményt, amit Cam és Jo története nyújtott.

Aha, nagyon elhittem…

Aztán tavaly számomra teljesen váratlanul megérkezett kicsiny hazánkba is a Before Jamaica Lane fordítása, amelynek magyar címe Jamaica Lane lett, Liv és Nate pedig teljesen felforgatták azt a néhány napot, amennyi alatt a regény végére értem.

Érzelmileg már az előző kettő is nagyon erős volt, a harmadik viszont végképp feltette a pontot az i-re.

Kiváló regény. Nem véletlenül kapott 90% fölötti értékelést Molyon, és nem véletlenül 4,35 csillagot tudhat magának Goodreadsen.

Térjünk is rá Nate és Olivia szívszaggatóan gyönyörű történetére, és arra, hogy miért is ájultam el annyira ettől a könyvtől.

Egy életre megtanultam, hogy vannak dolgok, amiket nem lehet visszacsinálni.

Főhősnőnk – mint, ahogy azt már fentebb is említettem – Olivia (Liv) Holloway, aki egy nem éppen könnyű és problémamentes gyerekkoron van túl. Az életében egy igen fontos szerepet játszó embert vesztett el. Tinédzserkorában leginkább a szeretett személy ápolása volt a legfontosabb, mindent megtett érte. De a katasztrófa bekövetkezett.

Olivia néhány évvel később édesapjával Skóciába – egészen pontosan Edinburghba költözik – hogy tiszta lappal megpróbáljanak felépíteni egy új életet.

A lánynak itt meg is van mindene: szerető és aggódó szülő, remek barátok, nagyszerű munkahely és egy takaros kis lakás, aminek gyakori vendége legjobb barátja, Nathaniel (Nate) Sawyer. Nate és Liv nagyon egy hullámhosszon vannak, mindent megbeszélnek a másikkal, tökéletesen megértik egymást. Annak ellenére, hogy még viszonylag rövid ideje ismerik egymást, olyan, mintha már születésüktől fogva elválaszthatatlanok lettek volna. Olivia élete azonban nem problémamentes, ugyanis nincs elég önbizalma. Egy kissé zárkózott, nehezebben nyílik meg idegeneknek. Ha egy férfi megszólítja, leginkább csak tőmondatokban mer válaszolni és gyorsan le is zárja a beszélgetést. Legnagyobb problémát számára azonban a külseje okozza, nem elégedett vele, csak nagyon kevés pozitív dolgot lát a testén.

Nate életében is megvan majdnem minden, ami a teljes boldogsághoz szükséges. Remek a baráti köre, szoros kapcsolatot ápol a szüleivel, karriere egyre csak felfelé ível. Külsőleg is meg lett áldva, a hölgyek szeme gyakran megakad rajta, egyéjszakás kalandokból úgy látszik, hogy kifogyhatatlan. Azonban az ő életét is beárnyékolja egy tinédzserkori tragédia.

Az élet túl rövid. Túl rövid ahhoz, hogy utáld magad én ne próbáld visszanyerni az önbizalmadat. Túl rövid ahhoz, hogy ne élvezd ki minden percét.

Liv megkéri Natet, hogy segítsen neki a kis baját megoldani. Segítsen neki abban, hogy ne legyen tapasztalatlan. A férfi persze szívesen segít legjobb barátjának, azonban arra egyikőjük sem gondolt, hogy mi lesz akkor, ha nyugalmas mindennapjaikban belekavarnak az érzelmeik. Vajon mi lesz kettejük sorsa? Minden kérdésre választ lelsz a Dublin Street harmadik kötetében.

Meseszép. Gyönyörű. Szívszorongató. Érzelmekkel teli. Motiváló. Feldobta a napjaimat. Önbizalom növelő bomba. Nehéz szavakkal kifejezni azt, hogy valójában mennyire nagyszerű is volt a Jamaica Lane.

Samantha Young egy zseni, ez biztos. Remekül fogalmaz, elképesztően jó történeteket alkot, ezeket pedig jócskán megspékeli szerethető, rendkívül valóságos karakterekkel, akikkel nagyon könnyű azonosulni. Véleményem szerint ezeknek a regényeknek a legnagyobb erőssége a szereplők. Sokoldalúak, összetettek, jól meg vannak alkotva, mindennapi problémákkal küzdenek meg nap mint nap, így az olvasó még jobban átérezheti a helyzetüket, még inkább drukkolhat azért, hogy megkapják a jól megérdemelt happy endet. Az önbizalomhiány és a tapasztalatlanság kérdése manapság is sokszor felvetődik, ritkán lehet ezekről a témákról ilyen jól és igényesen megírt könyvet olvasni. 

Amúgy meg, a fenébe a normálissal. A normalitás unalmas.

Az előző két kötet főhősei is visszatérnek és viszonylag sok szerepet is kapnak. És hogy én ennek mennyire örültem! Annyira jó volt olvasni arról, hogyan alakul az ő életük és azt, hogy boldogok. Erről az egész bandáról nagyszerű érzés olvasni, alig várom, hogy a következő részt is elkezdhessem (Fall From India Place – Úristen, Hannah és Marco lesz főszerepben.♥ Hatalmas a kíváncsiság, de nagyon.). Nagyon jó látni, hogy van egy ilyen összetartó baráti körük, mindenki számíthat a másikra, mindig ott vannak egymásnak.

Külön plusz pont jár, mert tartalmaz egy kisregényt is, amely már egy másik párt helyez a középpontba, név szerint Adamet és Elliet. Az ő történetükről nemsokára olvashattok egy mini értékelést is a blogon.

Mindent egybevéve, ez nálam már tuti esélyes az év könyve címre, pedig még csak most léptünk be 2018-ba. Ez az az olvasmány, amit akárhányszor újraolvashatsz, de biztosan sosem fogod megunni. Imádom, imádom, imádom. ♥ 

RÖVID ÖSSZEFOGLALÁS

Borító: Lényegében ugyanaz, mint az eredeti. Ennek viszont örülök, hogy ezt megtartotta a kiadó. Viszont a cím. A magyar valami nagyon gyönyörű. ♥ Sokkal jobb, mint az eredetin látható.

Kedvenc karakter(ek): Akkor kezdődjön a felsorolás – Nate (nyilván ♥), Olivia, Jo, Cam, Cole, Braden, Joss, Adam, Ellie, Hannah

Nem szimpatikus karakter(ek): Nem igazán volt ilyen. Jó, Marco nem lett a szívem csücske, de a következő kötetben az ő történetét is megismerhetjük, szóval még van esélye.

Ajánlom? Persze. Még szép! Hát hogyne! Mindenkinek, aki már betöltötte a 18.életévét. Nem véletlenül van feltüntetve a „Címkék” résznél az erotikus szócska. Eköré épül gyakorlatilag a cselekmény, részletesebb leírások is vannak, durvábban is szólalnak fel néha-néha. Szóval vegye ezt mindenki komolyan, aki nem szereti az ilyeneket, inkább most hanyagolja ezt a könyvet. Viszont, aki már túl van ezen az életkoron és nem zavarja a fentebb említettek egyike se: gyerünk! Hajrá! Új kedvenced lesz! Ne hagyd ki! Tényleg nagyon jó.

Értékelés: Ez itt az értékelő skálám. Az lenne a lényege, hogy oda rakjak egy kis könyv ikon, amelyik kifejezés szerintem a legjobban összefoglalja a véleményemet az adott könyvről. Miközben írtam a bejegyzést, úgy gondoltam, hogy az „Imádtam” nem fejezi ki megfelelően, hogy mennyire is szerettem ezt a regényt, és nem akartam egyikhez sem a könyvet rakni. Értékelés nélkül viszont nem szerettem volna hagyni, úgyhogy képzeljétek azt, hogy az „Imádtamhoz” még adok 10 csillagot és az már talán elég jól leírja azt, hogy mennyire is jó ez a regény.

 

Kedvenc idézet(ek):

– Ne foglalkozz a címkékkel. Nem jelentenek semmit.
– Mi az a címke?
– Egy képzeletbeli matrica, amit mások ragasztanak rád. Az a szó van ráírva, amit gondolnak. De nem az számít, hogy ki mit gondol rólad. Hanem az, amit te gondolsz magadról.

A munkába állásom óta kábé ötödször hajítottam ki valakit a különszobából illetlen viselkedés miatt.
És még azt mondják, a könyvtár unalmas hely.

– Bocs, hogy nem vettem fel a telefont – suttogtam.
– Semmi baj. Eljöttél. Amúgy isten hozott.
Nagyobb távolságra volt szükségem, hogy megtörjem a pillanat varázsát.
– Meg a taxi – böktem ki.

Kedves Liv!

Ideje, hogy modern köntösbe bújtassuk a kedvenc filmedet, még akkor is, ha az az Óz, a csodák csodája.

És csak hogy tudd: Ha film lennél, A keresztapa lennél – akárhányszor meg tudnálak nézni, mert… te vagy a kedvencem.

Hiányzol.

Hiányoznak a „Melyiket választanád” beszélgetéseink meg a szellemes válaszaid. Hiányzik a nevetésed. Úgy szeretlek megnevettetni! Olyan érzés, mintha megnyertem volna a lottó ötöst. Hiányoznak a csendes pillanatok, amikor néma egyetértésben üldögélünk egymás mellett. Hiányzik, hogy sosem ítélsz el senkit.  Ez ritka kincs, Liv. Hiányzik a kedvességed. Hiányzik az érzés, hogy bármikor felhívhatlak, és csupa érdektelen vagy kevésbé érdektelen hülyeségről fecseghetek veled.

Hiányzik a legjobb barátom.

Hiányzol.

Szeretlek.

Nate (OMG ♥ egyik legkedvencebb)

Ha az örökkévalóságról van szó, figyelni kell a részletekre.

Panaszos nyögéssel fordultam meg, és lassan belevertem a fejem a falba.
– Ööö, Liv, jól vagy? – szólalt meg Angus a hátam mögött.
Elvörösödtem szégyenemben, és fürgén szembefordultam a főnökömmel.
– Csak az épület stabilitását ellenőriztem. Minden rendben.
Angus felvonta a szemöldökét.
– És mi a helyzet a mentális stabilitásoddal?
– Ez a következő napirendi pont.

Azt hiszem, megérdemlem, hogy az a férfi, akivel együtt vagyok, ugyanannyira szeressen, mint én őt.

– Ti is olyan pár vagytok.

– Milyen pár?

– Akik akkor is összetartoznak, ha éppen nincsenek együtt.